Répcelaki SE – Körmendi FC 2:1 (2:0)
A 13. forduló újabb lehetőséget biztosított arra, hogy javítson a csapat az idei pocsék teljesítményén. Ehhez képest a mérkőzést az eddigiekhez hasonló módon bágyadtan, és rengeteg hibával kezdtük. Különösen figyeltünk a hazaiak centerére Alex de Paulára, akit egész jól kivettünk a játékból. De sajnos a szélső védőink nem voltak a helyzet magaslatán, és a házigazda csapat 2 fiatal szélsője rendre gondot okozott a védelmünknek. Így történt a 17. percben is, amikor Verrasztó 3 emberen átcselezve magát lőtt közelről a kapuban. Nem egészen 10 perccel később az ellenkező oldalon okozott gondot a szélső támadó, akit Buti buktatott a tizenhatoson belül, amiért járt a jogos büntető. A tizenegyest de Paula magabiztosan értékesített, így a 26.percben óriási bajba került Kurucz Ádám csapata, és nem csak a 2 gólos hátrány, hanem a mutatott játék miatt is. A szünetig nem változott a helyzet, több helyzete akadt a hazai csapatnak de több gólt nem tudtak szerezni. A bekapott 2 gól után mezőnyfölényben futballoztunk de egy veszélyes beadást kivéve, nem jutottunk el helyzetig sem. A második félidőt sokkal ageresszívebben kezdtük, és szinte az ellenfél térfelén tartottuk a labdát. Egy veszélyes kiugratást követően Sipost buktatták a büntető területen belül. A labda mögé is ő állt, de a gyenge kísérletét a kapus védte. Továbbra is támadásba maradtunk Sály lépett ki de egy az egyben a kapussal az oldalhálóba lőtt. A 64. percben aztán Buti révén szépítettünk. A hátralévő időben sok érdemleges nem történt, mi birtokoltuk a labdát , és irányítottuk a játékot, a Répcelak teljesen kontrára játszott, de újabb gól nem született, de sajnos egy felesleges kiállítás igen, László Dánielt állította ki a játékvezető sportszerűtlen viselkedés miatt a 92. percben. Így sem hosszú a kispad de ez újabb fejtörést okoz Kurucz számára a következő meccsre. Összegezve a látottakat, a döntetlen lehet igazságosabb lett volna, de ez nem az igazságról hanem a pontokról szól… amiből a Répcelaknak 21 még nekünk 8 van….
Kurucz Ádám összegezte a látottakat:
Egy-két játékos olyan hibákat vétett, ami még edzésen sem elfogadható. Nulla agresszivitással nem lehet focizni. Elmondtam a srácoknak félidőben a saját történetem, miszerint nem voltam egy kiemelkedő játékos soha, de nem volt számomra lehetetlen, nem volt számomra elveszett labda, nem volt számomra elveszített párharc, lehet ez valakinek túlzott agresszió volt, de a foci egy harc, harc magaddal és az ellenféllel szemben is. Valamit megértettek ebből a srácok mert a második félidő már jobb volt, de sajnos nem fér bele 45 perc kényelmes utazás….Kell az a bizonyos dolog a lábak között, főleg most.. ahhoz hogy ezt a feladatot megoldjuk.
